Nevét a régi római Maia istennőről kapta, aki a Tavasz és a Virágok Istennője. Férfi párja Maius. Május a nyár adventje. Ígéret hava, Pünkösd hava, Tavaszutó...
A görögöknél Maia a pleiászok (magyarul: A Fiastyúk csillagkép) egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a vele együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (Mercurius) anyja. Maját a "mágia nagyanyjának" is hívják, mivel Ő szülte Hermészt, aki feltalálta a mágiát. Eredetileg Maya Atlas és Pleione legidősebb és legszebb és legszégyenlősebb leánya volt. Lánytestvéreivel együtt a "Hét lánytestvér" avagy "The Seven Sisiters" , görögül "The Pleiades" - nek nevezik. Magyarul: A Fiastyúk. Testvéreivel együtt hegyi istennőnek is hívják, mert Külléné hegyén születtek, Árkádiában.
Ez a planétaistenfi az asztrológia májusi Ikrek jegyében van „otthon”. (Általánosságban elmondható, hogy a 7 pleiászt, a Pleiadok 7 csillagát a görögök kapcsolatba hozták a 7 planétával. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a csillagzat szabad szemmel látható csillagainak a száma megegyezett a szabad szemmel látható planétákéval, hanem a helye is: a Nap, a Hold és a bolygók rendszeresen áthaladnak rajta, itt keresztezik a bolygók pályái egymást) Ezért ez az Istenek találka helye és szerelmi fészke. Május ezért is a szerelem hónapja. A legtermékenyebb ideje az évkörnek.
A csillagkép olümposzi védnöke ugyanakkor Apollón volt. Ők hárman - Apolló, Hermes és anyjuk Maja, egy mondában együtt is szerepelnek. Ez az isteni tolvaj Hermész első csínytevéséről szól, aki még azon a napon, hogy megszületett, ellopta bácsikájának, Apollónnak 50 (!) marháját – májushónap első kétharmadában még a Bika havában járunk –, aztán, mint aki jól végezte dolgát, visszabújt a pólyába, Maia ölébe.